Eddig több szempontból megközelítettük a stratégia kérdéskörét, beszéltünk már szemléletbeli dolgokról, és arról is, hogy kis lépésekkel minden cél elérhető a zord körülmények ellenére is.
Most azt gondoltam, hogy ne a szervezet oldaláról, hanem a vezető felől közelítsük meg egy kicsit a témánkat, vagyis mit is vár el a 21. század egy vezetőtől.
Mint mindig, nem szakirodalmat, nem nagy gondolkodók még nagyobb ideáit szeretném veletek megosztani, hanem tapasztalatokat, illetve tapasztalatainkat. Remélem, fel tudjátok majd használni, vagy mint általában: elindít bennetek 1-2 gondolatot.
A XXI. század vezetője, és talán a vezető nem is mindig a legkifejezőbb szó, folyamatos „küzdelmet” vív a belső vevőkkel (munkatársak) és a külső vevőkkel (partnerek, beszállítók), miközben figyel és reagál a környezetre (mikro, makro) és mindezek során információt gyűjt, amelyeket elemezve irányítja a szervezetet a célja felé.
És persze (a környezetre reagálva) a szerintem legfontosabb 3 kompetenciához (elkerülvén a plagizálás vádját) Csath Magdolna Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században című 1994-as kiadású munkáját segítségül hívom, hogy legyen vezérfonalam.
A XXI. század vezetőjének egyik legfontosabb kompetenciája az emberekkel való bánás képessége, hiszen nem szabad arról elfeledkeznie, hogy az ember is egy erőforrás, így a vele való bánásmód kihat az értékére, minőségére, és élettartamára. Vagyis az, hogy hogyan motiválom, hogyan kommunikálok felé, hogyan adok neki visszajelzést, hogyan építek csapatot, egyáltalán adok-e felelősséget, vagy tudok-e vezetőként, mint mentor szerepelni, mind meghatározzák azt, hogy az emberi erőforrásaimmal meddig, és milyen módon számolhatok.
Sok-sok példát tudnék felsorakoztatni (szerencsés vagyok, mert vezetőm az ebben a cikkben, és a következőben felsorolt kompetenciákkal rendelkezik), hiszen minden nap szembesülök pozitív tapasztalatokkal, de gondolom, te valami negatív példa után epekedsz, hogy lehessen rajta csámcsogni, így beadom a derekamat. Lássuk a példát: adott egy cég, ahol a vezető egy személyben vezet, ellenőrzi a többiek munkáját (ebben az esetben a többiek alvállalkozók), kapcsolatot tart a partnerekkel, elintézi a beszerzéseket, számlát állít ki, tárgyal, kapcsolatokat épít, ügyfélszolgálatot vezet, és megválaszolja az érdeklődők mindennemű kérdését. Szerinted napi hány órát dolgozik? Miért nem képes kiadni bizonyos feladatokat a kezéből? Meddig tartható ez az állapot? És a cég fejlődik, és ez szomorúbb dolog, hiszen ebben az esetben a vezető ereje fog gátat szabni a további fejlődésnek, mert lesz majd egy olyan pont, ahonnan nincs tovább. Pedig csak egy kis bizalmat kellene fektetni, legalább egy emberbe, aki mondjuk: elintézi helyette a beszerzéseket, vagy ügyfélszolgálatot, számlákat, megválaszolja az érdeklődők kérdéseit. És mindez rengeteg energiáját szabadítaná fel a vezetőnek, hogy a fejlődést végig tudja kísérni.
Mára legyen ennyi, a hét második felében megismerkedhetsz a másik két kompetenciával is.