(Forrás: http://www.cartoonstock.com/directory/c/crisis_hotline.asp)
Hétfő. Megint! Küzdelem. Miért? Probléma.
Valamiért nem szeretjük a hétfőket, a hét kezdetét. Rettegünk tőle. De miért?
Én magam ma is úgy keltem, hogy ez egy jó hét lesz. Jó dolgok fognak történni. Tudok segíteni sokaknak, és képes leszek arra, hogy nyugodtan aludjak, hiszen nincs miért izgulni. Pedig nincs mögöttem 100 milliós éves árbevétel, nem járok BMW-vel! De elégedett vagyok.
Miért? Hogyan?
Egyrészt, mert tudom, hogy milyen és mennyi munkát fektettem bele abba, ami mögöttem, mellette, előttem van. Másrészt tudom, hogy hasznos, amit csinálok, és mivel megkapom azt a mennyiségű visszajelzést, amit szeretnék, mindig van, ami tovább vigyen.
De ugye válság van. Nincsen pénz, fizetőképes kereslet. Ergo nem lehetek boldog…
Ezt most felrúgom… megbotránkoztatok mindenkit! Jól vagyok és elégedett. Nem csak a pénzt keresem, így nem is fáj a fejem a kevés volta miatt. Örülök annak, ami van, és keresem a többet, de közben meglátom azokat a dolgokat is, amelyek hitet, kitartást, motivációt adhatnak.
Ilyen például az előző bejegyzésemben említett pályázat, ilyenek a munkatársaim, akikkel jó együtt dolgozni, ilyenek a partnerek, akiknek segédereje lehetek (persze nem a kép szerinti szituációban), és ilyen minden visszajelzés, amiből tanulhatok.
Igen, megint szemléletbeli kérdéseket feszegetek! 2012-ben nem engedhetem meg magamnak, hogy az 199X-es utat vigyem tovább, sőt, már a 2010-es is elavult.
Hétfő van. Egy új hét kezdete. Tavasz van. A megújulás ideje. Ne menjünk el ezek a dolgok mellett. Bízzunk minden hétben, akarjunk megújulni, akár az évszakok. Én a hetet így kezdem és eddig még nem csalódtam. Próbáld ki te is!
