Mostanában egyre többen akarják megmondani, hogyan lehet tuti üzletet összehozni, van aki a marketingre esküszik, van aki az álmokra (álmodjunk nagyot, aztán valósítsuk meg), van olyan, aki a kapcsolatokban látja a megoldást, van aki abban, hogy szervezzük át a céget. Én mindegyiket nagyon fontosnak tartom, és nem hiszem, hogy bármelyiket ki lehetne hagyni, de azért lényeges a sorrend és a mennyiség is. Persze kell az embernek az, hogy a kis lelkét is ápolják, mondja meg az az öltönyös, elragadóan beszélő ember, hogy ha ezt és ezt teszed (lépések 1,2,3), akkor tuti sikeres leszel.
Na, most én ezt öltöny nélkül fogom tenni, de mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy a siker az, hogy eggyel többször állunk fel, mint ahányszor elbuktunk. Vagyis én nem garantálok semmit, szerintem ez működik, de egy üzletben annyi minden tényező közrejátszik, hogy nehéz megmondani kinek mi fog bejönni (nagyon lényeges: emberek vagyunk, különböző lelki és egyéb képességekkel). Most, hogy így letoltam magamról a felelősséget a siker elmaradásával kapcsolatban, nézzük, hogy miről is lenne szó.
A múltkor leírtam, hogy szerintem hogyan lehet egy nehéz évet túlélni (annyira nem szeretem ezt a szót, mert a túléléskor csak a fennmaradásra koncentrálunk és nem a fejlődésre, nekem pedig most fejlövésem a fejlődés). Most az első lépést szeretném egy kicsit feszegetni. (emlékeztetőül(magamnak is): 1. lépés: jelenlegi helyzetünket értékeljük (piac, termék stb), és ezt tegyük meg a 2011-es évvel is).
Tapasztalatom szerint ez a legnehezebb. Miért? Mert nehezen ismerjük be, ha vannak nálunk jobbak, sikeresebbek, szebbek, okosabbak stb a piacon, ők biztos lopnak-csalnak-hazudnak. Induljunk ki abból, hogy nem lopnak-csalnak-hazudnak. Elemezzük higgadtan a piacot. Erre szerintem a legjobb, ha adatgyűjtésre valamelyik kollégát vagy családtagot kérjünk meg, őket biztos nem érinti meg a versenytárs "jobbsága" (ilyen magyar szó nincs, de legyünk újítók :-)) Szóval milyen adatot gyűjtsünk? Egyrészt kik vannak azon a piacon, ahol mi vagyunk (kicsi-nagy-óriási mindegy, mindenki). Aztán kik azok, akik helyettesítő terméket adnak (na, most az olvasónak látom elszürkült arcát, hogy mi a frász az a helyettesítő termék... Pl. a coca colának az ásványvíz, vagy a gyümölcslé, tehát olyan dolog, amit megvehetnek az én termékem/szolgáltatásom helyett). Aztán kik azok, akik ugyanarra a nyúlra lőnek, mint mi, még ha nem is puskával, hanem ágyúval, vagyis nézzük meg, hogy kik azok, akik ugyanazoknak a pénzét szeretné, akikét mi.
Közgazdaság területén mozgó vagy könyvet olvasó olvasóim arcán már látom is, hogy na, ez se tud újat mutatni (értem ezt arra, hogy a fent elírt elemzési módszer nem az én agyam szüleménye, de ha valami jó, minek találjak ki helyette mást? Majd lesz olyan is, ami az enyém).
Ha ezzel megvagyunk, akkor rakjuk össze az adatokat. És pihenjünk rá egy kicsit.
A következő bejegyzésemben folytatom, remélhetően már addigra meglesznek az adatok. (Jelezném, hogy még csak az 1. lépés elején tartunk, tehát még csak adataink vannak)
Jó gyűjtögetést!
(ui: annak, aki megírja, hogy ki volt a kiötlője a fenti elméletnek, van egy ajándékunk)
