A mai bejegyzésemet hadd kezdjem egy rövid történettel. A 14 éves öcsém üzletet ajánlott nekem még augusztusban az alábbi feltételekkel: ő a gimnáziumi felvételihez szükséges tárgyakból javít, cserébe a decemberi átlagának fejében (ugye itt csak azokról a tárgyakról beszélünk, ami a felvételihez kell neki) kikalkuláljuk, hogy mennyivel tudunk hozzájárulni álmai X-Boxához. Egyébként a képlet nagyon egyszerű – kb. 60.000 forintra lenne szüksége, így ezt akkor kapja meg, ha 100%-ra teljesít, vagyis minden tartárgyból (matematika, informatika, nyelvtan, angol) 5.00 az átlaga. Az átlag függvényében csökken az összeg.
Most miért is osztom meg ezt az üzletet veletek? Mert szépen példázza azt, hogy milyen kicsi lépésekkel lehet egy cél elérését megtervezni, és hogy ez már egy 14 évesnek is sikerül. Ugye egyértelmű, hogy 4 hónapra kell beosztania tesómnak úgy az idejét, hogy a fenti tárgyakból minél jobb eredményt produkáljon, és láss csodát, meg is teszi. Eltervezte, hogy minden nap rászán a leckén kívül 1 órát arra, hogy az esetleges hiányosságait pótolja, illetve ismételjen, és még nagyobb erővel tudjon készülni a dolgozatokra.
Azt is figyelembe vette, hogy havi 2 röpdolgozat és egy témazáró dolgozat van előtte, illetve, hogy az órai szerepléséért is egy jár kisötös. Így jó esetben havi 4 jegyet szed össze tantárgyanként (kivéve szeptembert, mert az ismétlések miatt csak 1 jegyet kap a hónapban, és decembert, hiszen itt fél hónapról beszélünk) azaz (1+4+4+2)*4 jegyet tud optimális esetben szerezni, azaz összesen 44 jegy fogja eldönteni, illetve az ehhez kapcsolódó befektetett órák száma, hogy meg lesz-e az X-Boxa. Sőt, megígérte, hogy havonta be is számol az aktuális állásról, és így is tett.
A szeptemberi ellenőrző után úgy tűnt, hogy a napi 1 óra nem lesz elég, így októberben 1,5 órákkal, és hétvégi ismétlésekkel is megtámogatta a folyamatot, aminek meg is lett az eredménye – már szeptemberhez képest is javított, és ha így halad, akkor ugyan a teljes összeg nem kerül a kezébe, de jelentős hányadát el fogja érni.
Több dolog miatt is érdemes volt a fenti szituációval előrukkolnom: egyrészt a terv felépítése, gondos kidolgozása miatt – gondos alatt értsük azt, hogy egy 14 éves fiúról beszélünk, mégis több tényezőt vett figyelembe: időbeliség, a végső átlagot meghatározó egységek, befektetés, másrészt pedig a folyamatos kontrolling miatt. Ha minden 14 éves gyerek hasonlóképpen tudna gondolkodni, és látná a cél mögött, hogy milyen út vezet el odáig, és az milyen befektetéseket igényel, akkor nekünk sokkal kevesebb dolgunk lenne, hiszen a kkv-k leendő vezetői jobban birtokában lennének az üzleti tervezés és az ellenőrzés mikéntjének, és nem csak cégük, de saját céljaik elérésének is saját kovácsaivá válhatnának.
